Szédítően zárkózott

Így éltem túl a száraz novembert

2019. december 05. 11:54 - darvinisdead

Pedig introvertáltként nem hittem, hogy könnyű lesz. Remegő kéz nem volt, csak kicsivel több szorongás meg valamivel jobb erőnlét.

És most a száraz november alatt megspórolt pénzből veszek egy házat! 

Ezzel a szöveggel akartam megünnepelni, hogy többszöri próbálkozás után végre sikerrel abszolváltam az alkoholmentes hónapot. Ennek az alulról szerveződő kezdeményezésnek az a lényege, hogy az átmeneti megtisztulást szorgalmazza egy olyan társadalomban, ahol Zacher Gábor becslése szerint 800 ezer alkoholbeteg él, vagyis Magyarországon az alkohol mindmáig az egyik legveszélyesebb és legtöbb kárt okozó tudatmódosító, ezért sem árt, ha kiderül, mi hányadán állunk vele.

Egyrészt ez, vagyis az alkoholhoz fűződő kapcsolatom alaposabb megértése motivált. Másrészt az utóbbi időben munka és javarészt kiszámítható életvitel mellett, az egyetemi-kollégiumi kilengésekkel leszámolva (már nem dorbézolástól dorbézolásig tartottak a napjaim) is azt vettem észre, hogy az életemben egyre sunyibban foglal teret az alkohol, ártatlanul lopódzva egyre közelebb és közelebb a rendszerességhez. Vagyis az utóbbi időben már bőven volt példa arra, akár hetente többször is, hogy a melóból hazaérve, rekreációs céllal leültem iszogatni és akár 3-4 sört is bevertem, miközben írtam, filmet néztem vagy épp olvasgattam. Ami, tekintve hogy a korábbi években azért erre nem volt példa, elég jelentős elmozdulás.

Én, munka közben

Szóval kezdett riasztóan mindennapossá válni az alkoholfogyasztásom, és szerettem volna utánanézni, hogy ez így mennyire oké, mennyire vált számomra (lét)szükségletté az alkohol.

Az előző években, mikor a száraz novemberrel próbálkoztam, mindig volt valami, amire fogva megszakítottam az alkoholböjtöt (néha többször is), de idén elhatároztam, hogy nem adom magam ilyen könnyen, mindezt próbálván úgy elérni, hogy ne zárjam ki magam a társas összejövetelekből, vagyis ne könnyített pályán mozogva abszolváljam a kihívást.

Fontos megjegyezni, hogy azért az én esetemben egy esti program és az italozás, főleg a sörözés, sörkóstolás kéz a kézben jár, különösen a sörforradalom óta (és mióta nem kollégista vagyok, és nem kell az Ászok-Kozel-Kőbányai szentháromságnál maradnom), így kimondottan macerásnak tűnt a teljesen alkoholmentes hónap.

Tovább súlyosbítja a helyzetemet, hogy szabolcsi vagyok, vagyis nálam a társas események még a tinikorom derekán menthetetlenül összefonódtak az alkoholfogyasztással, és ez a mai napig nem sokat változott jellegében, legfeljebb arányaiban (kevesebbet bírok inni és jobban fáj a másnap). Szintén nem a sikeres kimenetel felé mutatott, hogy introvertáltként számomra különösen adja magát, hogy egy társas szituban némi alkohol segítségével próbáljak meg oldódni, lelazulni-feldobódni, hogy könnyebb legyen vegyülni és kezelni tudjam a társas helyzetekben sajnálatos módon kiütköző szorongásomat. Szóval ilyen hendikeppekkel, és két-három kudarcos próbálkozással indultam neki ennek a száraz novembernek, aminek néhány napja ünnepélyesen a végére értem. 

A poszt kiemelt nyitómondata, bár jól hangzik, nyilván nem igaz (pedig az alkoholizmus leszokással együtt egy budapesti lakás áráért lehet megérné), de tény, hogy ha a sok kicsit összeadjuk, már egy szemmel látható összeget képes megspórolni az ember, különösen a hétvégi sörözéssel elszabaduló kontója nem fog hiányozni, de ha szeretjük a drágább, kisüzemi söröket vagy jó borokat, pálinkákat, brandyket, viszkiket, tudom is én, az tényleg sokat tud dobni a kísérlet végső pénzügyi mérlegén. És ez a kis bónusz, különösen karácsony előtt, jól fog jönni.

Ami érdekes, hogy november 30-án éjfélkor nem rohamoztam meg a hűtőt, nem ittam ki a körúti kocsmákat, és azt se terveztem, hogy december 1-én hideg sört fogok reggelizni.

Vagyis a hosszabb szünet, nem éheztetett - vagyis szomjaztatott - ki, hanem épp ellenkezőleg, csökkentette a sörivási igényemet, a megszokásból sörivás elvesztette megszokottság-jellegét, így már nem igazán sóvárgok egy-egy hideg korty után, főleg, hogy miután megtapasztaltam, hogy másnap fáradtabb leszek tőle, kevésbé leszek energikus és így még a kosár vagy a foci is rosszabbul megy. Szóval most úgy érzem, kétszer is meggondolom, vagy legalábbis jobban elgondolkodom rajta, hogy igyak-e egyáltalán.

A másik fontos tapasztalatom az volt, hogy nem szégyen lelépni idő előtt valamilyen társas mulatságról. Ha nem érzem jól magam valahol, akkor az nem azért van, mert nincs hozzá hangulatom, hanem mert nem nekem való. Nem valószínű, hogy idővel vagy egy-két sör után jobb lesz, egyszerűen el kell fogadni, hogy helyből szar volt a koncepció. Mert ha valahol jól érzem magam, jó fej emberekkel vagyok és jó a hangulat, akkor ott alkohol nélkül is jó lesz a hangulat, ahol meg nem, ott meg a pia sem segít. Vagyis az alkohol katalizál dolgokat, de nem képes megváltoztatni a dolgok előjelét. Képes tompítani, ha rossz az élmény, de egy elbaszott estéből nem fog kellemes mulatságot varázsolni.

Ami tény, hogy alkohol nélkül nincs, ami megdobja az ember ingerküszöbét, vagyis a novemberi estéken sokkal riasztóbbnak és elviselhetetlenebbnek tűnt a Kazinczy utcában kurjongató és vihorászó turisták tömege meg az egész bulinegyed fejfájdító zsongása, a sok artikulálatlan üvöltözés, tolakodás, nyomulás meg bömbölő zene a belvárosban.

Nagyjából ennyi, én így éltem túl ezt a hónapot, és összességében nagyon hasznos tapasztalat volt. Egy percig se bánom, hogy bár volt közte pár kényelmetlen pillanat, végigcsináltam. A tanulságot egyébként a 24.hu videójának végén is tök jól levonja a száraz november egyik szervezője, aki szerint, ha valaki végigcsinálja ezt a 30 napot, annak utána az alkohol már nem lesz ugyanaz. Ha nem is fog senki megvilágosodni tőle, de legalább egy kicsit másképp fog gondolkodni erről az egészről.

Ha tetszett az írás, netán még hasznos is volt, a hozzá tartozó Facebook-oldalt itt tudjátok követni.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://intro-vertigo.blog.hu/api/trackback/id/tr5415336778

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tatárfejű kutya 2019.12.16. 08:48:27

Jók az írásaid, csak jöhetnének gyakrabban!:)
süti beállítások módosítása