Egy csomószor megkaptam már kommentben, hogy egy figyeleméhes kamuintrovertált vagyok, írom itt ezt a blogot, és reflektálatlanul belekiabálom a kínjaimat az éterbe, csak azért, hogy végre figyeljenek rám. Egy introvertált nem is ilyen, és különben is hülye vagyok, fogjam már be.

- üzenik nekem kedvesen

Az ember szeret hatást gyakorolni, ez szinte evolúciós ösztön. A vezetés még ma is a siker, vagyis a társadalmi felemelkedés záloga, ráadásul az ember kíváncsi természet, kíváncsi másokra és saját magára, hogy mit képes elérni, hol vannak a határai. Ha még mélyebbre ásunk, a vezetés, az irányítás régen a túlélést jelentette, a gyenge elhullott, az erős életben maradt, és utódot nemzett. Ezért érkezik pavlovi reflexként az a kellemetlen, gyomorgörcsszerű érzés, ha az embert gyengének tartják vagy ignorálják. Mert nem erre vagyunk programozva, ha megtörténik bekapcsol a vészcsengő. 

Ha egy introvertált alkatilag képtelen rá, hogy hatást akarjon gyakorolni, akkor miért kapom meg a posztjaim alatt ismeretlen introvertáltakról, hogy én nem is lehetek igazi introvertált? Hisz ezzel ők is hatást akarnak gyakorolni rám és a követőimre - a környezetükre. De ha introvertáltak, miért nem tartják meg maguknak a véleményüket? Ennyire figyeleméhesek? Akkor viszont a saját logikájuk szerint nem is lehetnek introvertáltak.

Valahogy így siklik félre ez az érvelés, és persze ott, hogy ha az alaptézis igaz lenne, nem lenne annyi introvertált tanár, színész, tréner és vállalatvezető sem. Pedig azért akad néhány – Bill Gates, Steven Spielberg, JK Rowling vagy épp Obama. És én se a reklámszakmában dolgoznék. De ott dolgozom, és még blogot is írok, mert szeretnék hatással lenni másokra, mivel hiszek benne, hogy értékes dolgok és hasznos gondolatok pattannak ki a fejemből. 

A fenti elvet hirdetők gyakorlatilag azt mondják, hogy ha introvertált vagy, kussolj. "Minden introvertált kussoljon!" Persze ezt introvertáltként ők maguk kiabálják bele az éterbe, fittyet hányva erre az ordas nagy önellentmondásra.

Szóval, attól, hogy intró vagy, ne maradj csendben. Részben ebből is fakad, hogy nem hiszek a kommentelők kitiltásában, inkább a virtuális öntisztulás híve vagyok, az értelmes hangok egy értelmes fórumon előbb-utóbb többségben lesznek. Ha mégsem lesznek, akkor sajnos nem sikerült eléggé értelmes fórumot létrehoznom. My bad.