Szédítően zárkózott

Szeretnéd, hogy elfogadjanak? Ez is választás kérdése

2018. április 05. 08:30 - darvinisdead

Apátia helyett cselekedni kell: ha magadért nem állsz ki, más sem fogja megtenni helyetted.

Három nap múlva országgyűlési választások. De első körben nem erről szeretnék beszélni, hanem a hétköznapi, "kicsi" választásokról - ami néha, tök nehéz és felelősségteljes feladat, erőfeszítést kíván, de óriási hatással van az életünkre. 

Amikor anno eldöntöttem - vagyis azt választottam - hogy elindítom ezt a blogot, rengeteg kétely volt bennem. Vajon kíváncsi lesz erre bárki? Vajon tanulságos lehet ez akárkinek? Tényleg léteznek olyan emberek, akik kíváncsiak arra, mit hadoválok itt össze egy ilyen nehezen megragadható sorsközösségről (vagy ahogy egy laikus olvasó gondolhatja, "szubkultúráról")?

Vajon én az életet választottam?

Biztos voltam benne, hogyha ez nem jön össze, sőt, látványosan elhasal, akkor az alkalmazott írás (újságírás, reklámszövegírás) kivételével feladom a szövegelést - beleértve a hasonló, publicisztikus, véleménykifejtő műfajokat és az ilyen személyes sztorikat -, az írással kapcsolatos ambícióim elszállnak a szélben. Nem vagyok egy nagyra törő típus, annyira meg ismertem magamat, hogy tudjam: ha ez a blogolás dolog rosszul alakul, a szépírással együtt szépen el fogom engedni - kiszállok abból a két világból, amibe már több tíz- vagy inkább százezer karakternyi energiát belefeccöltem.

Kockáztattam és bejött. Hogy mit kockáztattam valójában? Hát az önbecsülésemet meg az önértékelésemet. És az álmaimat. Mert egy írni vágyó ember számára, az igazi hidegpróba mégis csak az, amikor beteszi a szövegét egy kívülről marhavásárnak tűnő szövegtőzsdére, ahol vagy felértékelik, vagy a kukába dobják azt (bóvli kategóriába kerül).

És itt kezd érdekessé válni a személyiség és a motiváció. Mert ha magadért nem állsz ki, más sem fog érted - és azokért, akiket te saját magadhoz hasonlónak gondolsz. Nem csak az aktivizmus, az aktivitás is döntés, és így választás kérdése. Ahhoz, hogy egy számodra fontos ügyért tegyél valamit, manapság már nem kell az életedet kockáztatnod. Elég, ha az ember felemeli az ujját és kattint egyet, vagy - hogy egy aktuálisabb példát mondjunk - elsétál a szavazókörbe, ahová a névjegyzék szerint tartozik.

Most, április 8-án választani kell, ami a felnőtt lakosság számára az egyik legelemibb jog. Miért választunk? Mert legalább 4 évre meghatározza az életünket, a közügyek folyását és az ország állapotát - azért legalább, mert 4 év alatt 10 évet is fejlődhet az ország - vagy egy rossz kormányzás ugyanennyivel visszavetheti. 

Nem utolsó sorban egy ilyen választás azt is meghatározza, milyen emberek fogják eldönteni, hogy a hozzánk hasonló csoportok elfogadása a hétköznapok része legyen, vagy sem. Arról is szavazunk, hogy szerintünk mennyire fontos cél ma Magyarországon a tolerancia; arról, hogy mennyire szeretünk itt élni; és hogy a következő négy évben hogyan alakul majd a közérzetünk, milyen véleményklímában akarunk mozogni.  

Ilyen dolgokról döntünk idén is. És elképesztő súlya van a véleményünknek. A szavazati jog ezért különösen fontos - soha ne becsüljük le! Nincs lefutott verseny, amíg 10 millió ember tud szavazni (na jó, ez ténylegesen valószínűleg  inkább csak 6-7 millió). Ennyi ember hegyeket tud megmozgatni, függetlenül attól, kire voksol. Ennek kapcsán egy betűvel se szeretnék senkit arra buzdítani, hogy ide vagy oda tegye az X-et, egyszerűen arról van szó, hogy szavazás, véleménynyilvánítás nélkül a javulás, az elfogadás - a saját magunknak kedvező eredmény - is elképzelhetetlen. Ilyen szempontból a választás csak egy a sok fórum közül, ám az egyik, ha nem a legfontosabb. Ezért gondolom, hogy szavaznia mindenkinek kell - de koránt sem kötelező.

Én például annyira gondoltam komolyan mindezt, hogy aznap szavazóbiztos leszek. 15-16 órát fogok dolgozni, és ezért nem fizet nekem senki, nem győzködtek róla, saját elhatározásomból vállaltam el, és azért csinálom, mert szeretnék valami tenni a választás tisztaságáért, azért hogy a nap végén nyugodt szívvel, és emelt fővel tudjak hazatérni. Abban a tudatban, hogy nem mások választottak helyettem, hanem ez az én döntésem volt, és azt tettem, amit helyesnek éreztem.

omany.jpgFelesküdtem, számolni fogok - és persze szavazni.

Nagyon sokat tehetünk saját magunkért. Sőt, mindenekelőtt TENNI tudunk - hatni a körülöttünk történő dolgokra. Vasárnap se mondjunk le erről! Egyébként is szép idő lesz aznap - egy kellemes tavaszi séta, és két egymást metsző vonal az egész, 4 évért cserébe. Higgyétek el, megéri.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://intro-vertigo.blog.hu/api/trackback/id/tr6013810964

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jakab.gipsz 2018.04.05. 14:00:38

Rossz belegondolni, de azért idézzük fel!

Mi történt volna az országunkkal akkor, ha nem a Fidesz kormány intézi az ügyeinket, a migráns válság idején.

Emlékezzünk vissza, már csak azért is, indokolt a vissza tekintés, mert a kormány váltó demokratikus ellenzékünk" a nyitott társadalom szó szólója, szerintük nem volt migráns veszély és a kerítés építés felesleges.

Továbbá minden muzulmán cuki menekült, akiket csak a nácik és a rasszisták nem tolerálnak.

És most ezek a " Soros bérenc, demokratikus perc emberek" akarják hazánk jövőjét megszabni és alkotmányt módosítani.

Következtetés képen Kormányt váltani egyszerűen értelmetlen!