Szédítően zárkózott

A legnehezebb napok introvertáltként

2018. február 01. 18:00 - darvinisdead

Eleged van a világból és gyűlölöd embertársaidat? Csak haza akarsz érni, hogy végre egyedül lehess? Akkor jó eséllyel neked is épp egy OLYAN napod van.

Ha tegnapelőtt találkozol velem, valószínűleg kölcsönösen utálnánk egymást. Tegnapelőtt besokalltam, emberundorom volt, az egész napomat kényszerűen mások társaságában, félig-meddig idegenek között kellett töltenem, ájulásig szocializálódtam, közben kicsit még szerepelnem is kellett vagy legalábbis nyilvánosan megszólalnom, egy percre se tudtam kiengedni és visszavonulni, hogy végre egyedül lehessek. Tegnapelőtt egész nap hivatalokba járkáltam ügyeket intézni, a maradék időben meg állásinterjúkra és megbeszélésekre rohangáltam.

A "social hangover" vagyis társasági másnaposság, kábé ilyen kellemes.

Este hivatalos voltam egy buliba is, persze ilyen előzmények után lemondtam a picsába, hazamentem, bezuhantam az ágyba, és a párnám alól kikukucskálva megnéztem egy részt a kedvenc sorozatomból. Egész este csendes voltam, néhol már-már ellenséges, és ez a szimpatikus kisugárzás másnap is kitartott, naphosszat csak kushadtam. Borzasztó lehettem, kívülről nézve bunkó, nehezen elviselhető, pedig ha valaki, én tudok kedves és türelmes lenni anélkül, hogy tenyérbemászó lennék (remélhetőleg).

Tegnapelőtt egy OLYAN napom volt.

Nem, nem menstruálok, és fiúként el sem tudom képzelni, milyen szar dolog lehet a nőknek menstruálni, főleg azoknak, akiket az átlagosnál is jobban megvisel (nyilván másodkézből tapasztalom milyen bődületes hangulatingadozásokkal, ingerültséggel és kényelmetlenséggel járhat ez, ami - ha jól sejtem - csak a jéghegy csúcsa. Számomra felfoghatatlan, hogy lehet ezt havonta kibírni, amikor engem a félévente menetrendszerűen érkező mezei náthám is teljesen kicsinál).

Az ilyen nehéz napokra létezik egy remek kis angol kifejezés: high anxiety days.

Magyarul leginkább „szorongásveszélyes napok”, amikor nyomasztó minden, és az introvertáltak sokkal érzékenyebbek a társas helyzetekre, a tömött irodákra, plázákra, aluljárókra meg buszokra, és a többség ilyenkor csak túl akar élni, míg eljut végre a biztonságot jelentő otthonáig.

introvert_javasolt_rejtekhelyek.jpgJavasolt rejtekhelyek szorongásveszélyes napokra.

Én olyankor úgy érzem, kizökken a világ, mintha valaki rontást küldött volna rám, és csak szar, irritáló és pusztulatos dolgok történnének körülöttem, mintha bevonzanám ezeket... Na jó, ne ezotériázzunk, mert attól kiráz a hideg, persze hogy nem vonzok be semmit, egyszerűen csak kiéleződik az észlelésem a számomra kellemetlen jelenségekre. Arra hogy valaki hangos, tolakodóbb a kelleténél, benyomul az intimszférámba a villamoson (ami azért valljuk be, csúcsidőben egy tömött 4-es 6-oson eléggé mindennapos). Ilyenkor látok sokkal több ordibáló embert a megállókban, kevéssé bizalomgerjesztő arcokat, akik gyanúsan méregetnek, embereket, akik nekem jönnek vagy majdnem nekem jönnek, és egyéb kiborító dolgokat. És furcsa módon akkor jön ki, ha előtte egészségre káros dózisban kaptam a szociális élményeket.

Ez a gif állítólag segít megnyugodni. Persze egy mozgalmas nap kellős közepén bizonyára lóf.sz hasznát veszed.

És mit lehet ilyenkor tenni?

Hazamenekülni!

Na jó, de mit kezdjen ezzel az, aki nem introvertált?

Nem kell nagy dolgokra gondolni, tényleg. Ilyenkor csak egy picivel több türelmet és megértést várunk el, ahogy fentebb már írtam, ez nem egy betegség, nem valami műbalhé vagy nyafogás, hanem egy kellemetlen pszichés-lelki állapot, amiről nem igazán tehetünk, de a környezetünk sokat segíthet abban, hogy egy kis érzékenységgel, törődéssel könnyedén kezelhető legyen. Ellenben, ha csak még nagyobb elutasítást tapasztalunk, annál rosszabb lesz nekünk, aminek valószínűleg a környezetünk se fog örülni, a rokonok, barátok, barátnők, férjek, feleségek és gyerekek. Szóval az elfogadás, mint oly sok esetben, itt is csupa jótékony hatást fejt ki.

Az online fellelhető források szerint egyébként megkülönböztetjük a hagyományos társas szorongást és az introvertáltak szociális szorongását. Az Experiencelife 2009-es cikke azt állítja, az USA-ban mintegy 40 millió ember szenved időnként szorongásos betegségek tüneteitől.

A nagy könyv (online cikkek) szerint a kétféle szorongás közti különbség abban áll, hogy míg az introvertáltaknál ez velük született, a többi embernél a szocializáció során tanult viselkedés, másrészt az általános társas szorongás oka a megfelelési kényszer, pontosabban a mások negatív megítélésétől való félelem („the fear of being judged”). Vagyis például a túlzott perfekcionizmus termékeny talajt jelent a társas szorongásnak. Továbbá az introvertáltak számára természetes, hogy a csendesebb, nyugisabb programokat preferálják, vagyis mindez a természetükből fakad, míg a többi társas szorongónak ez egy leküzdendő akadály, hiszen ők egyébként vonzódnak az ilyen eseményekhez.

 

A fenti megkülönböztetéssel csak az a gond, hogy a két irány nem válik el egzakt módon, az ember 10, 20, 30 év távlatából nem tudja megítélni, hogy a szorongási hajlama vele született vagy sem, ahogy azt sem, hogy mondjuk azért nem akar embere közé menni, mert neki ez a természetes, vagy épp azért lett neki ez a természetes, mert korábban rossz élmény volt számára bulikba meg társasági eseményekre járni.

18 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://intro-vertigo.blog.hu/api/trackback/id/tr1513623556

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hortenz 2018.02.03. 14:22:38

Te teljes fogalomzavarban szenvedsz. Nem tudod értelmezni azt, hogy introvertált. Folyamatosan kevered a szorongással, depresszióval, a stresszel, meg ebben az írasban is, azzal, hogy elege van az embernek egy munkanapból, az emberekből, mert mondjuk kimerült.
Introveltáltnak lenni nem betegség, nem szenved attól, hogy ő olyan, amilyen. Kösz, jól elvannak az introvertáltak.

Jakab.gipsz 2018.02.03. 18:22:17

Introverált ember = köldök néző ember, megállapítja Jé nincs külvilág, már pedig az én köldököm oly annyira édi, muszáj azt folyton nézni.

Talán ha nem majmolnánk a lökött amcsi pszichológiát, nem is tudnánk mi a csuda az a introvertált.

Mint ahogyan azt sem tudtuk, hogy a néger az egy csúnya szó, hol ott számunkra magyaroknak csak afrikai embert jelentett.

Az eszkimó pedig azt jelentette, hogy olyan fasza gyerekek, hogy jéghátán is megélnek, ámde ezek a szavak mára már politikailag inkorrektek.

Olyannyira, hogy szép lassan már én is introvertált leszek, ezektől a mesterséges agyrémektől.

freelander1 2018.02.03. 18:37:48

@Hortenz: Ezt azért vitatnám. Igaz az intró nem attól szenved, hogy Ő OLYAN - ő önmagában jól elvan -, hanem attól, hogy mások képtelenek ezt elfogadni, és folyamatosan elvárják az olyan helyzetekben való feloldódást, amikben ő erre képtelen. Igen, az ebből adódó lelkiállapotot aztán már lehet szorongásnak nevezni. Az intrók a számukra idegen élethelyzetekben szoronganak, stresszelnek, és mivel mai világunk tele van ilyen helyzetekkel, hát elég sűrűn.
Az ezen felül jelentkező, látszólag indokolatlan, helyzettől független depresszió már megint egy más kérdés.

commentes nikk 2018.02.03. 19:11:05

Ez egy kreált probléma, aki introvertált, az eleve nem kezd el blogolni, hogy fecsegjen össze-vissza mindent a külvilágnak, értem én, hogy magad vagy mások előtt érdekesnek akarod láttatni magad, de valamit benéztél, ez az introvertáltság nem az, amivel ezt meg lehet tenni, ez egy teljes faszság így. Vagy simán fogalmatlan attention whore vagy, vagy súlyosan kevered az introvertáltságot a depresszióval, szorongással, bipoláris állapottal.

Dan da Man 2018.02.03. 22:15:58

@Jakab.gipsz: Baszdmeg, még egyszer elmondom. KIBASZOTT BUTA VAGY. Ne szólj hozzá semmihez. Mert az oké, hogy a politikai oldalakon trollkodsz, mert azok a megjegyzéseid, meg a helyesírási hibáid megmutatják, hogy a nívópálca nagyon alacsonyan van nálad.
De amikor valamihez nem értesz, és arról mondasz véleményt, akkor tényleg nagyon mélyre ásod magad.
De nézzük tételesen:
- Nem az intorvertált az nem köldöknéző (egy szó). Ha nem tudod mi az, olvass utána. Ha nem tudod mi az a köldöknézés, annak is.
- Volt régen is, mert nem véletlenül találták ki a "társaságkerülő" szót. De ha nem olvastál gyerekkorodban, mert tufa vagy, akkor ez is újdonság lesz.
- A néger nem csúnya szó, de kerülendő tiszteletből. Ahogy Magyarországon a "paraszt" sem olyasmi, amivel vidéken dobálózni érdemes vicces sértegetésként. Amiről te beszélsz annak van oka, hogy nem használatos. De te mondhatod, hogy néger. (Sőt, mindenképp mondd, ha véletlenül Amerikában jársz. Hátha haza már nem jössz.)
- Az eszkimó sem mindenhol inkorrekt, de túl van fújva. Viszont te se szereted, ha anyádat emlegetik, pedig kurva volt. Akkor minek sértődsz meg?
- Ez nem agyrém, és nem mesterséges. És nem is leszel tőle introvertált, mert azok általában értelmes emberek, te meg, mint mondtam, kibaszott buta vagy. Aki nem tudja, hogy mit jelent ez. De roppant magabiztosan szóltál hozzá - pont ahogy a buták teszik. Dunning-Kruger hatás - rád ez igaz.

Dan da Man 2018.02.03. 22:20:55

@commentes nikk: Jól van, leülhetsz, egyes. Gondolom, szerinted az autizmus is olyan, mint amilyen a réjnmennek van, tehát, ha nem tud valaki kártyákat számolni, akkor az nem autista.

De még ha lenne is igazság abban, amivel dobálózol, így, ebben a stílusban akkor csak egy arrogáns kis malacfaszú hülyegyerek maradsz. Okos ember ugyanis fenntartja magának a tévedés lehetőségét. Én például nem vagyok okos - ezért is engedhetem meg magamnak azt a luxust, hogy a te stílusodban reflektáljak a mondanivalódra.

ArriMedes 2018.02.03. 22:55:24

@Dan da Man:

nem kell ezeket a trollokat etetni, ugyanakkor ki lehet őket tiltani.
a blog.hu már régóta ilyen felület, tele van trollal, meg fideszes bérkommentelőkkel

Jakab.gipsz 2018.02.04. 00:14:38

@Dan da Man: @ArriMedes:

Szerinted mindenki troll, vagy korlátolt őrült, aki ne majmolja a politikailag korrekt modern nyugati mantrát, a globalista demokráciáról.

És mi van akkor ha tévedtek, és mi van akkor ha valakik nagyon ügyesen hazudoznak, mind azon értékekről, amit ti itt olyan hevesen védelmeztek.

Elmondtam a véleményemet, az önmagát, különlegesnek azaz introvertáltnak minősítő, narcisztikus emberekről.

Áruljátok már el nekem, mi közöm van ezekhez a gyogyósokhoz,(túl érzékenyekhez, az autistákhoz, a melegekhez,alkoholistákhoz, füvezőkhöz és az egyéb emberi roncsokhoz stb.), semmi, nem érdekelnek.

Ugyanis probléma megoldásra vagyunk, mint társaslények kondicionálva, a felsorolt kategóriák pedig megbízhatatlanok.

Hofi Géza poénja: - Tudsz úszni?
- Nem.
- És ha megfizetem ?

Valaki aki felnőtt ember, ne nyavalyogjon, mert ez senkit sem érdekel, vagy eltud látni egy munka kört vagy nem.

Egyébként pedig a barátaimat én válogatom meg.

U.i. Nem vagyok bér kommentelő.

Csak szörnyen unalmas, hogy egy globalista ember és társadalom mérnökösdit játszó, filozófus-maffia, kísérleti nyulának tekintenek bennünket magyarokat, elme háborodott, kis istenek.

hosaka 2018.02.04. 09:47:04

@Hortenz: "Kösz, jól elvannak az introvertáltak."

Néhányuk csak bizonyos feltételek mellett. Például, hogy te ne legyél a közelükben. Örülök, hogy egyetértünk, akkor ezt meg is beszéltük.

hosaka 2018.02.04. 09:49:08

@Jakab.gipsz: "Olyannyira, hogy szép lassan már én is introvertált leszek, ezektől a mesterséges agyrémektől."

Emiatt ne aggódj. Csak felszínes tahó vagy, de hirtelen.

Hortenz 2018.02.04. 09:50:48

@freelander1: Igazad van.
Én az egész blogra reagáltam, az előző bejegyzések is mind arról szólnak, hogy itt nem csak egy sima introvertáltságról van szó, hanem valamiféle állandó megfelelési kényszerről.

Bambuci 2018.02.04. 09:58:29

Nem tolnam le annyira a szerzot mint az elottem szolok.

Introvertaltkent altalanosban es kozepiskolaban borzasztoan nehez volt felelnem, nem is tudom mit hallottak a tanarok belole, plane az altalanos enekfelelesbol.
Persze a foiskolan es az egyetemen ezen mar muszaly volt atlendulni es szep lassan beletanultam.
Munkahelyen a mar megszokott kollegakkal mindig nagyon jo volt a viszonyom, viszont barminemu valtozast nagyon nehezen szoktam meg, pl atszervezes vagy uj kollega.
A kornyezetemet szeretem szeppe varazsolni pl. festeni, mazolni, tapetazni... tehat a kornyezet valtozasa, valtoztatasa nem okoz szorongast.
Ugy a harmincas eveimben vettem eszre, hogy mikor vege a melonak jol esik otthon egyedul lenni. A napi munkaidoben eltoltott kapcsolat es kommunikacio teljesen lefedi vagy meg is haladja a napi szuksegletet, es kell a csend, a nyugalom.
Persze a huszas eveim szorongassal teltek, miert nincsenek barataim, miert vagyok ennyire zarkozott, miert nem jarkalok el otthonrol. Aztan utolag ra kellett jonnom, hogy nem csak lustasag volt, hanem az igeny hianya is.
Nagyon sok minden megtanulhato, viselkedesben, kommunikacioban, csakhat nagyon kimeriti az embert.

Infect82 2018.02.04. 10:04:33

Szóval szar napod volt sok ide-oda futkosással, hivatal, állásinterjú stb.
Erre rossz a kedved és inkább otthon vagy és fekszel, pihensz...
Mi a fasztól vagy te most introvertált??
Azt csinálod mint mindenki más. Inkább hangzik az egész egy nyűgös primadonna picsogásának a történet.
Jajj jajj sajnáljatok olyan rossz nekem.
Szánalmas feltünési viszketegségben szenvedő hulladék vagy inkább. Holnap vegyél kötelet magadnak akkor majd a hírekben is bennt leszel.

Taxman 2018.02.04. 11:25:57

@Hortenz:

Megkíméltél a hosszú fogalmazástól, ugyanis szinte szóról szóra ezt írtam volna.
Erősen introvertált vagyok, viszont ennek ellenére jókedélyű, aki az ilyen-olyan bajok nyűgök és nyavalyák ellenére nagyon szeret élni. Sem általános ember, sem önutálat nem szokott rajtam úrrá lenni.

Jakab.gipsz 2018.02.04. 11:59:06

@Hortenz:

Nyafi-nyafi!

Ha férfi vagy légy férfi, vedd tudomásul, nem minden nap van habzsi-dőzsi és a kudarcainkból is lehet tanulni, és pont.

Ha pedig nő vagy az egyen rangúság értelmében rád is ugyan ez vonatkozik.

Közösen pedig, egyenrangúan vagyunk felelősek a következő nemzedék életre való felkészítésért.

Ezeket a lökött narcisztikus nyafogókat pedig kerüljétek el.

Én pedig csak a nyers paradicsomot utálom, és nem tudom, hogy miért, ezért nem kötöm az orrotokra.

Nos, így már jobb ?

commentes nikk 2018.02.04. 12:42:07

@Dan da Man: "Én például nem vagyok okos " - bőven elég lett volna ennyi :)))))))))))))))))))

Szornyeteglajos 2018.02.04. 15:02:36

Az emberundor ma mar a varosi elet termeszetes velejaroja. A tomegkozlekedesi kozelharcnal talan csak az autos kozlekedes durvabb: tolakodas, szlalomozas, eletveszelyes bunteto fekezgetesek, es persze anyazas, mutogatas, dudara tamaszkodas...balkani okadek az egesz. Nem csoda,ha az ember nem hazamegy, hanem hazamenekul. Ki szeret emberek kozt lenni, amikor a "proli" az uj ember ideal? Nincs turelem, nincs irgalom, emberek ugy kozlekednek a boltban bevasarlo kocsivql, mint egy T34-essel: nem bevasarolnak, hanem zsakmanyolnak. Jogok, kepzelt elojogok azok nagyon mennek, a kotelessegek, belso tartas meg nyomokban sem. En mondom, a legrosszabb buta ,eroszakos proli vilag jott el Magyarorszagra, foleg Bp- re. Keves udito kivetellel nincs mit szeretni az itteni embereken, meg szep, hogy ertelmes ember nem erzi jol magat ebben az embertelen posvanyban.