Egy vallomással tartozom.
Mondanám, hogy nehéz beszélni róla, nehéz leírni, billentyűzetet ragadni, de ezt már úgyis tudjátok. Régóta tudjátok, az olvasó nem hülye, az éles szemű kritikusokat, az introverzió hazai nagyköveteit nem lehet ilyen könnyen átejteni, pár kimódolt blogposzttal.
Amikor…
Túlélni a plázapoklot karácsonykor
Minek ment(em) oda? - merül fel a jogos kérdés. A válasz: mert egy halogató, semmirekellő (vagyok)!
Hát persze, hogy idén is elkövettem azt a hibát, hogy az egyik ajándék beszerzését az utolsó pillanatra hagytam – pedig életemben először még a Black Friday-t is kihasználtam (mondjuk nem vagyok rá büszke, sőt…), csak hogy hamarabb megszabaduljak a terhektől, és ne kelljen az utolsó napokban…
Így éltem túl a száraz novembert
Pedig introvertáltként nem hittem, hogy könnyű lesz. Remegő kéz nem volt, csak kicsivel több szorongás meg valamivel jobb erőnlét.
És most a száraz november alatt megspórolt pénzből veszek egy házat!
Ezzel a szöveggel akartam megünnepelni, hogy többszöri próbálkozás után végre sikerrel abszolváltam az alkoholmentes hónapot. Ennek az alulról szerveződő kezdeményezésnek az a lényege, hogy az átmeneti megtisztulást…
Egy introvertált kosaras naplója
Ezért lett belőlem kosaras, miután kapus voltam. És ezért írok, ezért blogolok.
A múltkor egy parkban ücsörögtem és közben gondolkodtam. Pontosabban merengtem, többek között azon, hogy miért olyan jól eső érzés számomra azt nézni, ahogy mások pattogtatnak a parkban található kosárpályán – illetve azon, hogy anno én miért szerettem annyira kifulladásig dobálgatni a szülővárosom…
Még introvertáltnak se vagyok elég jó :(
"A poszter egyáltalán nem introvertált, csak egy beilleszkedési zavarral küzdő, narcisztikus alkat"
"Dehát te nem is vagy introvertált!"
Ezt mondta az egyik ismerősöm, miután kiderült, hogy blogolok, ráadásul erről, ami állítólagosan nem vagyok.
"Nincs azzal semmi gond, ha az ember introvertált..."
Ezt meg az egyik seggfej főnököm nyilatkoztatta ki, majd rögtön utána részletesen…
Amikor az írás nem enged szóhoz jutni
Megnémulok, ki sem merem nyitni a számat, amikor mégis kinyitom, nem találom a megfelelő szavakat. És minderről az írás tehet! Hogy is van ez?
Az van, hogy lassan már egy hónapja nem írtam semmit – ide. Merthogy máshová nagyon is írok, gőzerővel gyártom a szövegeket, de a blogra már egyszerűen nem jutok el, vagy mire eljutok, elfogy a megosztani érdemes mondanivaló. Innen jutott eszembe a mostani poszt címe és témája, pedig igazából nem is…
És ha mogorva tahók vagyunk, akkor mi van?
Hányszor megtörtént már velem, hogy egy társaságban nem mondtam ki, amit gondolok, hogy csendben feszengtem, és ahelyett, hogy megpróbáltam volna alkalmazkodni, inkább feladtam és leléptem? Vagy hogy el se mentem ilyen alkalmakra, lemondtam a bulit, mert aznap (azon a héten, hónapban?) nem éreztem…
5 nap tök egyedül vagy 4 napos családi utazás, esküvővel súlyosbítva?
Mondd, te mit választanál?
Az utóbbi hetekben volt szerencsém mindkét címben említett helyzetet kipróbálni, és elég érdekes tapasztalatokat szereztem. Ugyebár introvertáltként ez a dilemma elég egyértelműnek tűnik, egyedül lenni fasza, a többi ember jelenléte idegesítő, mindenféle családi…
Miért kell szégyenkeznem minden karácsonykor?
Idén is túléltük a karácsonyt, behúzhatjuk az újabb strigulát. Ez nem kis teljesítmény, tekintve, hogy az egyik prominens ünnepünk az utóbbi években mintha kezdene őrületbe fordulni (persze soha nem a nyugalomról szólt, az csak mítosz). Az egyre agresszívebb reklámdömping, a Black Friday akciók még…
Amikor elő kell lépni introvertáltként
Nem könnyű, sőt baromi nehéz, de nem lehetetlen. Néha meg kell próbálni, vagy legalábbis érezzük, hogy érdemes. Ilyenkor jön jól, ha egyáltalán képesek vagyunk rá.
Legutóbb kimaradt egy alkalom, már ami a blogposztokat illeti, de most nagyon sok minden összejött főleg a melóban, mellette pályázatok, ügyintézés (vagyis meló 2.0) terén, közben egy utazásra készülök, mert sikerült elég jól szerepelni egy szakmai versenyen, aminek a döntője már nemzetközi…