(Disclaimer: Eléggé csapongó leszek, ezért elnézést, de túlságosan frusztráló a helyzet ahhoz, hogy kimért távolságtartással írjak erről a témáról.)
Néhány napja egy kortárs író, irodalomszervező, Kollár Árpád, egy nagyon személyes írást tett közzé, amelyben párhuzamot vont az ő határon túli…
Egy introvertált vallomása: nem az vagyok, akinek hiszel
Így hazudgálok össze-vissza már idestova három éve...
Egy vallomással tartozom.
Mondanám, hogy nehéz beszélni róla, nehéz leírni, billentyűzetet ragadni, de ezt már úgyis tudjátok. Régóta tudjátok, az olvasó nem hülye, az éles szemű kritikusokat, az introverzió hazai nagyköveteit nem lehet ilyen könnyen átejteni, pár kimódolt blogposzttal.
Amikor…
Top 10 irodai dolog, ami már most hiányzik
Hol van már a csapatépítők diszkrét bája? Max a webkamerába meredve ihatjuk át magunkat egy reménytelibb holnapba.
Mikor a karantén idején napi 0-24-ben üvölt a gyerek, kikezdi a hátunkat az olcsó gurulós szék, és a szomszéd jóvoltából reggel fél 7-től döngeti a falat az ütvefúró, érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy az irodával együtt mennyi fárasztó, idegesítő, kellemetlen és méltatlan szituációt hagytunk…
Mit gondoltak 100 éve az introvertáltakról?
Hol Petőfire, hol veszett kutyákra aggatták az introvertált jelzőt.
Mivel az Arcanum adatbázis szabadon böngészhető, egy csomó érdekességet kibányászhatunk rég elfeledett, századelős periodikákból, így azt is megtudhatjuk, mit gondolt a magyar sajtó 100 évvel ezelőtt az introvertáltakról. Csodabogaraknak vagy inkább rossz természetű, mogorva figuráknak tartották…
Így éltem túl a száraz novembert
Pedig introvertáltként nem hittem, hogy könnyű lesz. Remegő kéz nem volt, csak kicsivel több szorongás meg valamivel jobb erőnlét.
És most a száraz november alatt megspórolt pénzből veszek egy házat!
Ezzel a szöveggel akartam megünnepelni, hogy többszöri próbálkozás után végre sikerrel abszolváltam az alkoholmentes hónapot. Ennek az alulról szerveződő kezdeményezésnek az a lényege, hogy az átmeneti megtisztulást…
Bizonyítást nyert: nem vagy se tisztán intró, se extrovertált
Az egész személyiségtipológiát és a teszteket dobhatjuk ki a kukába! Vagy mégsem?
A minap megjelent egy nagyon fontos cikk a Huffington Post-on, a címe:
Azt hiszed 100%-ban introvertált vagy? Jó eséllyel tévedsz!
Valahogy magamtól is ezen a véleményen voltam, a tapasztalataim alapján kizártnak tartottam azt, hogy ha valaki introvertált, akkor szükségszerűen embergyűlölő is,…
Egy introvertált kosaras naplója
Ezért lett belőlem kosaras, miután kapus voltam. És ezért írok, ezért blogolok.
A múltkor egy parkban ücsörögtem és közben gondolkodtam. Pontosabban merengtem, többek között azon, hogy miért olyan jól eső érzés számomra azt nézni, ahogy mások pattogtatnak a parkban található kosárpályán – illetve azon, hogy anno én miért szerettem annyira kifulladásig dobálgatni a szülővárosom…
Örök kívülállóként a közösségi élményeknek élni
Attól, hogy vágyjuk az egyedüllétet, még szükségünk van közösségre.
Nem vagyok benne biztos, mi lehetett az életem első meghatározó közösségi élménye - mint ahogy abban se vagyok teljesen biztos, mik lehettek az életem első meghatározó élményei úgy általában. Azt hiszem, olyan 4 éves koromból vannak az első maradandó emlékképeim. Szaladgálás az udvaron, a nagyapám…
És ha mogorva tahók vagyunk, akkor mi van?
Hányszor megtörtént már velem, hogy egy társaságban nem mondtam ki, amit gondolok, hogy csendben feszengtem, és ahelyett, hogy megpróbáltam volna alkalmazkodni, inkább feladtam és leléptem? Vagy hogy el se mentem ilyen alkalmakra, lemondtam a bulit, mert aznap (azon a héten, hónapban?) nem éreztem…
5 nap tök egyedül vagy 4 napos családi utazás, esküvővel súlyosbítva?
Mondd, te mit választanál?
Az utóbbi hetekben volt szerencsém mindkét címben említett helyzetet kipróbálni, és elég érdekes tapasztalatokat szereztem. Ugyebár introvertáltként ez a dilemma elég egyértelműnek tűnik, egyedül lenni fasza, a többi ember jelenléte idegesítő, mindenféle családi…